Elkezdődött az iskola!

Megmondom őszintén augusztusban már visszafelé számoltam az időt. Már csak 1 hónap, már csak 2 hét...
és igen..féltem.
Féltem, mert már hátunk mögött van 3 tanév, és tudom mennyi stresszel járt mind a Fecikémnek, mind nekem is.

Az első másfél évben a tanárok szekálását kellett elviselni. Folyamatosan naponta jártam rapportra, hogy ezt vagy azt csinálta a gyerek. Nem áll be a szája stb. Aztán miután gyógyszert kapott, lenyugodott. Így a magatartásával sem volt gond. 

Na nem mint ha nem lehetett volna megoldani - szerintem - egy kis odafigyeléssel, hogy ne kelljen gyógyszer. Egyszerűen az van, hogy szerencsére az esze vág. Így elég hamar elvégzi a feladatokat. Ennek azonban az a hátránya, hogy utána már unatkozik. Többször próbáltam a tanárokkal beszélni, hogy akkor adjanak neki még egy adag feladatot. 

A válasz:
"Nincs nekünk erre külön időnk.."

Nos igen, hát így ért véget a 3-ik osztály. Ezért tartottam és feszültem be már augusztusban. A gyerek is érezte, félt, nem akart menni. Teljesen megértettem..
Első nap évnyitó. Nem is volt semmi gond, hiszen délre már mehettem érte.
Eljött viszont a másnap. Mivel már kötelező délután 4-ig bent maradni az iskolában, délután már csak játékos órák vannak. 

Épp egy ilyen órán történt:
Magyar óra.. valamiféle játék a szavakkal vette kezdetét. Ebben azonban pár gyerek volt csak aktív résztvevő. Fecike nem.  

Az egész napos feszülten figyelés, órán meg nem szólalást már nem bírta tovább. Unatkozott is, így a tolltartóját kezdte pörgetni. Ennyi történt. Erre a tanárnő kiküldte a teremből.. kérdem én, miért nem ad feladatot neki. Vagy vonja be aktívabban. Vagy nem tudom. Ez kapásból két lehetőség de ő mégis kiküldte. 

Persze sírva jött haza, hogy ő nem akar többé iskolába menni, és nem érti meg a tanárnéni, hogy ő nem direkt "rossz". Azt mondja "Anya én annyira próbálkozok.."
A szívem szakadt meg.
Próbáltam elmagyarázni ismét, hogy hát ez van, igyekezzen visszaszokni. Azt mondta persze anya rendben.

De jött a másnap. Gyerek ismét sírva, hogy SZÜNETBEN ki lett küldve a teremből, mert nem hagyta az egyik kislányt békén. Teszem gyorsan hozzá, nem bántotta, csak járt a szája.  

Kérdezem én: ez olyan nagy bűn, hogy szünetben beszél? Hát mikor beszéljen? Reggel 8-tól du. 4-ig fogja be a száját?? Ez még egy felnőttnek is lehetetlen  :(

Aztán persze a szokásos kis "barátok"...ők is megtalálták. Mi van kettyós? Be vetted a bogyódat?? Na.. ha mindent látó tanárnőnk van, akkor ezt vajon miért nem látja-hallja? A lelkivilága már a 3-ik napon tropára ment. 

Minden nap egy örökkévalóság amíg nem megyek érte, és nem látom meg az arcán, hogy milyen napja volt. Borzalmas érzés..

Ha van kedved, csatlakozz facebook csoportomhoz, ott rögtön kapsz értesítést új bejegyzésről.

Ide kattints a csatlakozáshoz: Hiperaktív gyermekek



Andi